Vajon honnan jönnek?
Vajon honnan jöttek?
Vajon honnan jöttök?

Honnan jöttök, ti árnyékok a vaksötét hideg éjszakában?
Honnan jöttök a vaksötét hideg éjszakában nesztelen lábakkal?
Miért forgolódtok soha meg nem álló óramutatókként?

Éltek vajon?
Féltek-e?
Lélegeztek-e?
Beszéltek-e valami ismeretlen, ember számára érthetetlen sustorgó nyelven?
És vajon figyeltek-e?

Kik vagytok?
Mik vagytok?
Nem a sárgán pislákoló ködbe vesző kandeláber.
Nem a kékesen ragyogó súlyos telihold.
Nem pattogva-táncoló szikrát hányó tábortűz.
Nem vadak fel-felvillanó izgetott szempárja.

Hosszúra nyúló árnyékok origójában ember liheg.
Nincs félelem, nincs kéj, nincs fuldoklás.
Liheg.
Egyedül liheg.
Egyedül lebeg.

Lebeg.

A lihegés ébren tart.
A lebegés tart éberen.
Szem a földön.
Szem a fákon.
Szem a képzeletbeli hullám horizonton.
Szem a falevelekből rajzolt fel-felvillódzó rém-kontúron.

Teljesen itt vagyok.
Csak itt.
Nincs máshol, nincs másmikor, nincs másnap, nincs tegnap, se holnap, nincs vágy, nincs félelem.
Nincs értelem.
Csak érzelem.
Érzékelem.
Érzékel engem.

Én vagyok, de az árnyék egy hulló falevél.
Én vagyok, de az árnyék egy barázdált vén kicsavart fatörzs.
Az árnyék egy vadnak a nyoma.
Az árnyék maga a vad.

Honnan jöttök ti árnyékok?
Belőlem?
Gyorsítok.
Jöttök.
Lassítok.
Bevártok.
Nem hagytok magamra.
Sosem hagytok magamra.
Soha egyetlen egyszer sem.
Egyedül lebegek.
Egyedül lihegek.

A fény nem érdekes.
A fény én vagyok.
Az árnyék érdekes.
Az árnyék is én vagyok.
Fény-árnyék.
Tükörkép-tükörfény.
Gyorsítok.
Jövök.
Lassítok.
Bevárom.

Téged előzlek.
Árnyékot előzök.
Barázdált, vén kicsavart fatörzset előzök.
Vadnyomot előzök.
Követ előzök.

Követelőzök.
Még egy percet követelek.
Még egy órát kérek.
Még egy éjszakáért könyörgöm.

Fény vagyok.
Árnyék vagyok.
Éjszaka vagyok, tök sötét vagyok.
Kontraszt vagyok.
Önmagam lihegése vagyok.
Lebegés vagyok.
Elsuhanó árnyék vagyok.

Fájdalom vagyok.
Félelem vagyok.

Csupán szín nem vagyok.

Most nagyon jól vagyok.
Hosszúra nyúlt árnyék vagyok.

Jól vagyok.

Csak itt, csak most, csak én vagyok...

Takács Krisztián Csipi